Az elmúlt időszakban sokat olvastam, különféle fórumokon, arról, mi az ideális kor, amikor gyermeket vállalhat az ember.
Nagyon megoszlottak a vélemények. Volt, aki a “minél fiatalabb” verziót találta legalkalmasabbnak, volt aki az “idősebb” generációra esküdött.
De vajon melyik a legalkalmasabb kor?
Szerintem ez nagyon sokmindentől függ. Elsősorban felelősség kérdése. Ismerek olyan középkorút, 45-50 évesen, még saját magáért sem tud felelősséget vállalni.
A 45-50 éves középkorúnak számít egyáltalán?!
Eszembe jut, mikor még gyerek voltam, és a szüleimet kereste valaki, mikor épp nem voltak otthon. Nem ismertem az illetőt, illetve láttam már, de nem tudtam ki ő. Amikor hazaértek, kérdezték, idős volt, vagy fiatal. Azt mondtam, idős. Mitől láttam idősnek egy 40 évest?
Gyerekként, úgy hittem, akinek őszes a haja az mindenki öreg. 😁
Ma már más a véleményem az őszülő hajról😁
Első gyermekem születésekor 22 éves voltam. Felelősségteljes anya, talán túl görcsösen aggódó.
Az öcsém ekkor négy éves volt, így annyira nem jelentett újdonságot a baba ellátása.
Ketteskénél 25 évesen, már rutinos voltam. Még mindig aggódtam, de már nem görcsösen. Persze, mikor nekiment a vaskapunak és felnyílt a homloka pánikrohamot kaptam.
A rutin sokat számít, de mikor a sajátomért vagyok felelős, az hatalmas terhet tesz az ember vállára. Mindent jól akartam csinálni! Minden percét kiélveztem.
A gyerekek megnőnek. Minden korszaknak megvannak a szépségei és a nehézségei. Már egyre több idő jut az embernek magára.
Talán ez az ideális?
Hármaska esetében, már túl a 40-en, kicsit magabiztosabban, de még mindig aggódó édesanya vagyok.
A nagyobbak egy kis faluban nevelkedtek, ami azért valljuk meg, sokkal másabb körülményeket teremt a gyermekvállaláshoz, mint egy nagy város.
A legtöbb fiatal, esetében megtörténik, hogy nem tervezik még a babát, mégis, hamár úgy alakult, vállalják, hiszen szerettek volna, bár az időzítés nem a leg megfelelőbb.
Lakás vásárlás, új autó, egzisztencia…sokaknál ezek vannak előtérben. “Mindent megteremteni, mire a gyerek megjön”.
Vajon, akkor meddig kell várni? Mikor lesz alkalmas?
A fiatal párok esetében, ezek megteremtése, ha nincs mögöttük olyan tehetősebb háttér, aki anyagilag kicsit “megtolja” őket, legalább 10 év, mire mindezek megvannak, de közben, el kell kezdeni tervezni, ha a gyermek megérkezik külön szobája legyen…nagyobb autó…
Így talán nem biztos, hogy az idő bármikor is alkalmas lesz gyermek vállalásra.
Aztán van a 4X-es korosztály, akiket többen azért támadnak, mert “azt a gyereket fel is kell nevelni!”
A 25 évesnek valójában ugyanannyi esélye van felnevelni egy gyereket, mint a 40 évesnek. A fiatalabbaknál is történhet bármi, előre nem várt esemény. Ezt előre senki nem tudja.
Ha újra kezdhetném, én valószínűleg ugyan így tennék. Ugyan abban a korban, vállalnám a gyerekeimet.
Hármaska, már előnyösebb helyzetben van, mert azok az évek, amik már mögöttem vannak, sokkal több tapasztalatot adtak, mint a nagyoknál.
Sokkal rugalmasabb, nyitottabb vagyok. Az élet ritmusa már kialakult, nem feltétlen borul fel az életünk, könnyebben illeszkedik bele a baba.
Amit ő így fog megszokni, és talán majd ő is, hasznát fogja venni a késöbbiekben. Nem fog problémát okozni neki az emberekkel való kommunikáció, mivel olyan a helyzetünk, hogy mindenhová magammal viszem. Ügyintézünk, szervezünk, dolgozunk mindig valamin. Nekünk ez rutin feladat.
Amit lát, amiben felnő az válik természetessé.
Jó, lehet, hogy később ciki lesz neki, ha az osztálytársai megjegyzik, hogy “nagymamád kisért el a suliba?!”
Nem gondolom, ha túl van valaki a negyvenen, annak el kell temetnie magát. Besavanyodva várni, a végét…
Aki későn vállal gyermeket, nem biztos, hogy így tervezte. Bármilyen élethelyzet adódhat, ami miatt kitolódik.
De 40-en túl gyermeket vállalni, olyan, különleges érzés, mintha új esélyt kapna az ember. Emiatt aztán eszébe sem jut, hogy öregszik. Nincs ideje ezen gondolkodni, csak élvezi minden pillanatát.
Persze, a “normális” az, ha ilyen idősen már nagyszülők vagyunk. Nálunk mégis másképp alakult.
A korai terhesség idején genetikai vizsgálaton vettünk részt. A genetikus megnyugtatott minket, hogy nem ritka, 40 felett gyermeket vállalni, és az esély, hogy beteg a magzat, ugyanannyi, mint a 20 éves szülők esetében.
Hármaska egy várva várt baba volt, akinek születését néhány évvel korábbra terveztük. Nekem Ő hármaska, de az édesapjának az első, egyetlen gyermeke.
Amikor együtt van apa és egy szem kislánya, az egy olyan varázslat, ami melegséggel, boldogsággal tölti el a szívemet.
Azt gondolom, mindegy hány évesen vállalunk gyermeket. Ezt mindenki maga érzi, mikor készült fel a feladatra.
A fontos, hogy tudjunk felelős szülők lenni, és nem arra törekedni, hogy gyermekünket, elhalmozzuk méreg drága dolgokkal, hanem szeressük, tanítsuk őket.
Vigyázzunk a lelkükre, és törekedjünk a minőségi együttlétekre, hogy boldog, és eseménydús gyermekkort biztosítsunk számukra, amiből később erőt tudnak meríteni, és boldog felnőtté tudjanak válni!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: