Winkler Nóra 47 évesen várja első gyermekét…
Fotó forrása: pixabay.com
Ez a hír csodálatos!
Bár az emberek véleménye igencsak megoszlik. Mármár hatalmas kommentháború alakult ki az egyik cikk alatt.
Rengetegen bántó megjegyzéseket tettek, a korára vonatkozóan.
Amivel természetesen nem értek egyet!
45 évesen egy 23 és 20 éves, valamint egy 14 hónapos gyermek édesanyjaként is kikérem magamnak…
Egyrészt az édesanya és az édesapa döntése, és nekik ez egy igazi öröm! Kár, hogy többen megvető kritikával illetik őket.
Na, de nem rejtegettem az őszinte véleményemet én sem🤭
Biztosan megvolt az oka, amiért így alakult.
Másrészt pedig nézzünk csak meg, egy átlagosnak számító magyar családot!
Aki nem átlagos, az sokak szerint nem normális😉
Hogyan is néz ki, amikor valaki fiatalon, mondjuk 22-25 évesen vállal gyermeket?
Általában a fiataloknak, még nincs saját lakása, nincs meg az egzisztenciája, munkahely, szórakozás, autó…
Amikor megérkezik a kisbaba, nem tudja előre senki, hogy látja-e felnőni…sem fiatal, sem idősebb.
A fiatalok a gyerek mellett küzdenek a fent említett dolgokért, amit gyermek mellett elég nehéz megvalósítani. Biztosan tudom, mert van tapasztalatom!
Mindennapi küzdelmek, mellette a gyerek, akivel az élet nem “habostorta”.
Fáj a hasa, jön a foga…beteg lesz. Nem mindig tudunk toppon lenni! Kiborulunk, türelmetlenek vagyunk, leginkább mindig a gyerek aki “megszívja” mert se időt, sem energiát nem tudnak a szülők ráfordítani.
Fotó forrása: pixabay.hu
Nincs idő vele foglalkozni, mert dolgozunk, hajtjuk a pénzt, de nyaralni szeretnénk, utazni amíg fiatalok vagyunk.
Aztán egyszercsak megnőtt a gyerek. Nekünk jó esetben sikerült saját otthont teremteni, exisztenciánk is úgy ahogy megvan…de azokról az emberekről, akiket a vacsoránál futólag látunk nem tudunk semmit.
Eltelt az idő és a szülők nem képesek örülni egymásnak!
47 évesen kiégtek, életuntak és savanyúak. A napjuk legjobban várt pillanata, hogy leüljenek a tévé elé, belefollyanak a fotelba, és várják az esti sorozatokat. Ez már az a tipikus nyugdíjjas feeling!
…és vannak, akiknek először a biztos jövő a céljuk. Élnek, építik önmagukat, tanulnak, tapasztalnak, egzisztenciát teremtenek, biztos kapcsolatokat, majd érzik azt, hogy valami még hiányzik az életükből, de már túl vannak a 4X-en.
Egész eddigi életük magukról szólt, de már vágynak valamire, ami más…
Valami ami értelmet ad mindennek, amit eddig sikerült megteremteni!
A kisbaba aki már egy tapasztalt, lenyugodott és nem rohanó életbe csöppen bele. Kiegyensúlyozott, felkészült szülők várják, akik “megérettek” a felelősségvállalásra!
Én azt szoktam mondani, hogy lennék újra fiatal, de a mostani eszemmel és tapasztalatommal!
Ez a gyerekvállalásra is érvényes!
Nekünk már nem azzal telik az időnk, hogy keressük a helyünket a világban, hogy egzisztenciát teremtsünk, autót vegyünk, lakást vegyünk…
Nekünk egyetlen dolgunk, hogy kiélvezzük minden percét a gyerekünkkel töltött időnek, hogy megtanítsunk neki mindent, amit mi eddigi életünkben tanultunk, tapasztaltunk.
Vele, és csak vele foglalkozunk, közben elfelejtkezünk a korunkról, mert élünk a pillanatokban, a boldogságban és csodáljuk, azt a pici embert akit a sors küldött azért, hogy bearanyozza a hátralévő életünket!
Ez egy nagyon különös érzés, olyan, amire nincsenek szavak!
Az értékrendünk megváltozott a korunkból adódóan. Az apró dolgok, mint egy babamosoly…óriási energiát, szeretetet ad, ami minden másnál értékesebb!
Lehet, hogy nem leszünk mellette már amikor ennyi idős lesz, mint most mi, de a mi tapasztalatunkat átadva, már elboldogul nélkülünk.
Távol áll tőlem, hogy bárkit is kritizáljak, de azok akik “lenagymamázták” a 47 éves boldog kismamát üzenem, hogy nem mindenki érzi úgy, hogy ennyi idősen várnia kell, hogy mikor ér véget az élet…mert van akié most kezdődik!
Kívánok, Nóriéknak minden jót! Nagyon jó egészséget és sok sok örömöt a kisbabájukhoz!
Nagy Anett koraszülő édesanya
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: