Fotó forrása: pinterest.hu
A téma ami, sok kisgyermekes szülőnél nagy fejtörést okoz és amiről a vélemények elég megoszlóak.
Vigyük vagy ne vigyük a gyereket náthásan, köhögősen közösségbe?
A két nagy gyerkőcömnél az óvodába kerülésnél otthon voltam, így nem jelentett különösebb nehézséget, hogy otthon tartsam őket, amíg teljesen tünetmentesek lettek egy egy betegség után. Leginkább az óvodás korban volt erre lehetőség.
Az iskolából hiányozni elég necces, mivel sok a bepótolni való, és az órai munka bemásolása nem egyenlő az órai részvétellel.
Fotó forrása: pinterest.hu
Mindig kicsit felháborított, ha az óvodai csoportban olyan gyereket láttam, aki szinte nem lát a náthától, vagy finoman szólva “taknya, nyála egybefolyik”.
Abban biztos vagyok, hogy sok esetben nem jókedvéből viszi be a szülő náthásan a gyereket a közösségbe.
Ami tény, hogy a munkáltatók nagyrésze nem szívesen foglalkoztat kisgyermekes édesanyát.
Ennek több oka van. Elsősorban az édesanya nem teljesen “mobil”. Nem tud túlórázni, megbetegszik a gyerek táppénzre megy, aztán ő is elkapja…szóval, egy kisgyermekes anyuka a munkáltató szemszögéből nézve, nem feltétlen a legjobb biznisz.
Fotó forrása: pinterest.hu
A szülők között eléggé megoszlottak a vélemények, amikor egy gyermekorvos a posztjában megírta, hogy az a gyermek aki taknyos, köhög, és antibiotikumot kap nyugodtan mehet közösségbe.
Olvasva a kommenteket, akik között volt, gyermekorvos, pedagógus, szülő, aki egyetértett, és szülő, aki teljesen felháborodott.
Mindenkinek az álláspontjában van némi igazság.
A gyermekorvos, aki ehhez leginkább ért, a diagnózis felállítása után eldönti, hogy a gyermek mehet közösségbe, és az igazolással, amit kiad elviszi a szülő a gyermeket a bölcsödébe, óvodába, iskolába.
Még mindig folyik az orra és köhög, ami ilyenkor már nem fertőz, mert a vírus, ami a náthát okozza, a lappangási idő alatt fertőz.
A gondozónő, pedagógus, óvónő és még néhány szülő arckifejezése elárulja, nemtetszésüket, pedig van orvosi igazolásuk!
Legszívesebben az anyuka otthon tartaná, egészen addig, amíg teljesen meg nem szűnik minden tünet.
Tisztában vagyunk vele, hogy az orrfújás fontos, hiszen a pangó orrváladéktól további szövődmények alakulhatnak ki, mint az arcüreg gyulladás, a fülladás és barátai…amivel nem igazán fognak foglalkozni a gondozók, dadusok, óvónénik, merthát szerintük nem ez a dolguk.
Fotó forrása: pinterest.hu
Az iskolás korú gyerekek nagyrészénél, már egyedül is megy, de a kicsiknél ez sok esetben leginkább orrszívó segítségével kivitelezhető.
A gyerekek nagyon könnyen megtaníthatóak arra, hogyan kell orrot fújni, csak erre időt kell szánni.
Az viszont önmagában kevés, ha ki tudja fújni, a felnőttek segítségével, gyakori figyelmeztetéssel kell rendszeresen alkalmazni.
A gondozóknak, dadusoknak és az óvonéniknek pedig szerintem ez hozzá tartozik a munkájukhoz.
Fotó forrása: pinterest.hu
Amennyiben a gyermeknek láza van, vagy rossz a közérzete, szüksege van arra, hogy otthon az anyukája ápolja.
Azt gondolom, amennyiben úgy itéli meg az anyuka, hogy a gyermeke még nem teljesen érzi jól magát, jelezze a gyermekorvosnak, hogy néhány napig még szeretné otthon tartani, még akkor is, ha ő gyógyultnak nyílvánítja.
A munkáltatóknak ezekben a helyzetekben, kicsit több megértést kéne mutatni, hiszen egy anyuka, akinek a gondolataiban a beteg gyermeke forog, nem biztos, hogy valóban teljes mértékben tud koncentrálni a munkajára.
A gondozóknak, dadusoknak, óvónéniknek pedig szintén több segítséget kellene nyújtani a szülőknek és megértést!
Ha a gyermek orvosi igazolással megy közösségbe, nem kell nekik felülbírálni…mert az tényleg nem tartozik a munkakörükbe, hanem fogjon egy zsebkendőt és fújassa a gyerekkel az orrát!
A család pedig támogassa, segítse az anyukát, akitől mindenki elvárja, hogy helyes döntést hozzon. A helyes döntés…a megérzései és az anyai ösztöne…első a gyerek…
Nagy Anett koraszülő édesanya
További érdekes tartalmak a koraanyu facebook oldalán, melyre itt kattinthat😉
Kommentek